Beleolvasó-Körmendi Zoltán: Isteni program 2. Daniela hagyatéka

Daniela játékszere

Nevada, Groom Lake légitámaszpont, USA
2017. április

A nevem Harwey J. Lawrence. Hatvanhárom éves vagyok. Hivatalosan már az előző évezredben, 1999-ben nyugdíjba mehettem volna, mert 20 év katonai szolgálat után ez a természetes, de most is itt vagyok a nevadai sivatag közepén. Az U.S. Army, vagyis az Amerikai Hadsereg kötelékében, tábornoki rangban.

 Jelenleg szakértőként rendszeresen jövök erre a nevadai bázisra, amit a köznyelv csak úgy hív, a Tiltott Terület. A fiúk – tudom, de nem haragszom e miatt – sokat viccelnek a hátam mögött, hogy már száz éve nem kéne itt lennem. Idén, méghozzá hamarosan, ez is megtörténik. Mármint a nyugdíjazásom. De ez a hely, ahova 1998-ban kerültem, nem csak egy munkahely, nem csak egy légi támaszpont, ez az a bizonyos híres, hírhedt titkos katonai objektum, amiről senkinek sem szabadna tudnia, mégis mindenki ismeri és mindenki tudja, hogy hol van, szóval ez a különös hely, a titkaival, kihívásaival egy év alatt magába szippantott. Az 51-es körzet volt az életem.
Mi igaz az UFO legendákból, kísérletekből? A sajtótájékoztatókon ez szokott lenni az első kérdés. Minden legendának van valós alapja, de ebbe most ne menjünk bele! Már nem dolgozom itt. Ez az utolsó hetem és már csak két dolog miatt jövök időnként be az irodámba.
Az egyik, hogy lezárjak minden aktát, minden feladatot, hogy végleg nyugdíjba vonulhassak.
A másik, hogy nézzem ezt az ide nem illő, major tölgy íróasztalt, amit még nagyapámtól örököltem, és külön engedéllyel hozattam az angliai Bournemouthból ide a támaszpontra, és emlékezzek. Persze csak viccelek, az ok valójában, hogy elmeséljek egy történetet, ami számomra itt kezdődött, ennél az asztalnál.
Ez egy tizenhárom évet átölelő történet, amit emlékeim, feljegyzéseim, későbbi nyomozásom, sokat hallott diktafonom és igen sok szem- vagy fültanú beszámolói alapján sikerült összeraknom. Éveket szántam rá, hogy személyesen felkeressek minden érintettet. Most érkezett el az idő, hogy megosszam az eredményt legalább azokkal, akik így vagy úgy belekeveredtek.
Tartozom nekik annyival, hogy elmesélem a teljes sztorit. Az az igazság, hogy az, aminek ők is résztvevői voltak, anélkül, hogy tudták volna mi is zajlik körülöttük, pár év alatt egy zavaros legendává nőtte ki magát itt a bázison, Magyarországon, az ausztráliai Darwinban – abban a városban, ahol Daniela nevelkedett, – és már New Yorkban is. Egyre több a találgatás és a médiában is kezdte felütni a fejét a dezinformáció. Ezért éreztem kötelességemnek, hogy megírjam mindazt, amit sikerült kiderítenem, és amit átéltem.





 

Vélemény, hozzászólás?